Cseh Gizella tanulmánya Hugonnai Vilmáról a Zempléni Múzsában jelent meg. Teljes terjedelemben a Zempléni Múzsa online felületén olvasható.
"„Hugonnai Vilma az első magyar, modern értelemben vett diplomás nő, ezzel ő nyitotta meg az értelmiségi asszonyok honi sorát. Az életút ismeretében joggal merül föl a kérdés: vajon mi tette lehetővé rendkívüli teljesítményét, környezetének korlátai közül hogyan sikerült kitörnie, miként váltotta valóra a gátló körülmények dacára elképzelését, miként lépett az orvoslás önálló, szabad, értelmiségi hivatásának útjára?” – tette fel a kérdést Hugonnai Vilmáról szóló előadásában Jobst Ágnes 2000-ben, az Asszonysorsok a 20. században című nőtörténeti konferencián. Ezt a – záró konklúzióra ösztönző – kérdést a gondolatsorunk elejére helyezzük, és az alábbiakban megkíséreljük megválaszolni.[1]
(Társadalmi szerepei) Ez a tematikus írás Hugonnai életpályájának egy érdekes, tovább gondolandó oldalát, a társadalmi szerepeire koncentráló, azok szerinti elsődleges rétegződését, illetve annak adott szempontú narratívája szerinti rövid vázlatát hivatott bemutatni. Ennek részeként kerül sor a doktornő és az állam „találkozásának”, mintegy tizenhét évig tartó harcának megidézésére; bemutatva az orvosnő diplomájáért való küzdését, kiegészítve Hugonnai-önéletírásokkal, megszólalásokkal, a teljesség igénye és ígérete nélkül.
Hugonnai Vilma elsődleges, konkretizálható társadalmi szerepei (a teljesség igénye és ígérete nélkül; a tovább gondolás szándékával): grófi sarj; feleség; anya; egyetemista; majd utána (!) érettségi vizsgázó; szülésznő; egészségnevelő: (leányiskolai) szaktanár; egészségnevelő: tanfolyami oktatótanár, felnőttek („felnőtt nők”) részére; egészségnevelő: előadó; egészségnevelő: szakíró, fordító és adaptálási szakember; „kommunikátor”; a női művelődés és a nőmozgalom reprezentánsa; „katonaorvos”; a női művelődéstörténeti kánon része; stb. Izgalmas lenne végiggondolni a társadalmi szerepek és narratívák elsődlegességét, másodlagosságát stb., súlyát, illetve sorrendjét a kronologikus rendhez képest, tekintettel az életmű tekintélyes voltára. Ám ez már szétfeszítené a jelen írás kereteit.
(Életpályája a századfordulóig) Immár definiáltként értékelhető és szinte máig ható társadalmi szerepe és súlya „az első, diplomás magyar nő” sztereotípiájában (és szerepében) összegződik. Azaz: van „nekünk” is egy „Szonya Kovalevszkajánk” vagy „Alekszandra Kollontajunk”.[2] Csak épp más foglalkozást űzött és más nyelven beszélt."