Gazdag József előadásáról az ŠtB és a komáromi magyarok történetéről a Napunkon Finta Márk, a Felvidék.ma felületén pedig Szalai Erika írt tudósítást. Teljes terjedelemben a Napunk és a Felvidék.ma online felületén olvashatók.
"Ritkán tapasztalható érdeklődés kísérte Gazdag József újságíró, publicista Az ŠtB és a komáromi magyarok című előadását szeptember 8-án a komáromi Kultúrpalotában. A díszterem teljesen megtelt, a szervezőknek még az irodai székeket is szolgálatba kellett állítaniuk. Az érdeklődők között minden korosztály képviseltette magát, jelezve, hogy a kommunista állambiztonság működése és annak máig ható következményei korántsem csupán az idősebb nemzedékeket foglalkoztatják.
A Duna Menti Múzeum Baráti Köre által szervezett est előadója jelenleg könyvet ír arról a megfigyelő és elnyomó rendszerről, amely a magyar kultúráért, az anyanyelvi oktatásért vagy a magyar nyelvű hitéletért kiálló csehszlovákiai magyarokat vette célkeresztbe. A készülő kötet egyik fejezete a komáromi magyarokról szól majd. Gazdag József pozsonyi, prágai és budapesti levéltárakban kutatva több ezer oldalnyi iratanyagot vizsgált át. Munkáját nehezíti, hogy 1989 decemberében számos aktát megsemmisítettek, egyes iratok tartalma azonban más dossziékba került másolatokból és a központnak küldött jelentésekből legalább részben rekonstruálható." (Szalai Erika)
"Gazdag József többször is felhívta a figyelmet az előadás során: nem ügynökvadászat ez, nem bulvár. Minden esetben fel kell tárni a kontextust, a körülményeket, biztosra csak azt mondhatjuk, amit az iratok alátámasztanak. Néha pedig még azt sem, mert az ŠtB előszeretettel játszott érdekes játékokat az emberekkel.
Szóval érdemes lefektetni pár szabályt, mikor erről a témáról gondolkodunk, s amit Gazdag József meg is tett. Folyamatosan emlékeztetett arra, hogy hogyan kell olvasni a Nemzeti Emlékezet Intézetének hálózati listáját, mit jelent a dôverník, azaz a bizalmi személy, mit a kandidát tajnej spolupráce, azaz az ügynökjelölt, és mit az ügynök. Hogy miért nem lehet a bizalmi személyeket automatikusan a hálózat tudatosan együttműködő tagjának tekinteni. Hogy ügynök és ügynök közt is volt különbség. És hogy mi különböztette meg ezeket az embereket a rendszer működtetőitől.
S nem tévesztette szem elől azt sem, hogy mindegyik sztori mögött valódi, hús-vér emberek állnak. És alaposan meg kell fontolni, kit és hogyan kell szembesíteni az igazsággal – nem jogi, hanem emberi értelemben.
Hajlamosak vagyunk ugyanis szélsőségekbe esni, információk hiányában. És az információszerzést alaposan megnehezítette az ŠtB, mikor hatalmas rössel elkezdték megsemmisíteni az élő aktákat 1989 decemberében." (Finta Márk)
Fotó: Szalai Erika (Felvidék.ma)