Szőke Erikával Mirkó Anna beszélgetett a Szófán abból az alkalomból, hogy Szőke Erika művei voltak a Szófa Túlcsordult világ című, nemrégiben lezárult pályázatának ihletői. A beszélgetés teljes terjedelemben a Szófán olvasható.
"Mi volt a gyerekkori álmod? Mindig fotóművésznek készültél?
Emlékszem, gyerekkoromban gyakran játszottam ápolónősdit, tanító nénist, jegyárusost a nyárikonyha ablakában, sokat táncoltam a fürdőszobában, a toaletten áriáztam, nagyi ima-énekeskönyvéből zongoráztam, sárból esküvői tortát építettem, titokban aput lestem, mikor éppen festett egy tájképet vagy szentképet...s mind ennek a keveréke lettem.
Mi inspirál? Nagyon összetettek a műveid, nekünk, betűvetőknek elképzelni is nehéz, hogy ennyire komplex gondolati tartalommal hogyan alkotsz vizuális tartalmakat. Hogyan zajlik az alkotás folyamata?
Munkáimban gyakran folyamodom szokatlan és kísérleti megközelítésekhez. A különböző médiumok és konceptuális megközelítések metszéspontján dolgozom, hogy efemer és egyedi tárgyakat hozzak létre. Megpróbálom megragadni a múlt különböző nyomait, lenyomatait, hogy megragadjam az érzékelt „pillanatot”, ugyanakkor reflektálok e törekvés hiábavalóságára és problematikusságára. Műveim létrehozásakor nagy hangsúlyt fektetek a megfelelő anyagok kiválasztására és a technika módjára, mivel vezérelvem, hogy olyan módszereket keressek és alkalmazzak, amelyek a legkevésbé veszélyeztetik a természetet és a környezetet.
Hogyan „találtál rá” a technikáidra, amelyekkel alkotsz?
Számomra a képalkotási folyamat szorosan összefügg a megfelelő anyag kiválasztásával, amely nemcsak vizuálisan, hanem konceptuálisan is gazdagítja a képet. Már maga az anyag felhasználása is új jelentésalkotási folyamathoz vezet."